A zene 10 csodálatos hatása az emberi elmére - amit még biztosan nem tudtál

A zene 10 csodálatos hatása az emberi elmére – amit még biztosan nem tudtál

Mire jó a zene? Te miért szoktál zenét hallgatni? Hogy a szomszédokat idegesítsd? Hogy megnyugodj? Hogy megtörd a munka monotonitását? Hogy kizárd a külvilágot? Nos, a zene nem csak erre jó, hanem tudatosan használva az egész életedet átformálhatja. Figyelj csak.

1. A verbális IQ-d nőni fog tőle, és az epilepsziás rohamokat is mérsékeli

A zongorázás nem csak a zenei képességeidet javítja, hanem tökéletesíti a képi és a szóbeli kifejezőkészségeidet is.

Egy 8-13 éveseken végzett vizsgálat kimutatta, hogy azoknak a gyerekeknek jobban fejlődött a verbális IQ-ja, akik zeneórákon is részt vettek, azokhoz képest, akik egyáltalán nem foglalkoztak a zenével (Forgeard, 2008). Ez világosan rámutat arra, hogy nem csak a zenei készséget fejleszti a hangszeren való tanulás, hanem a vizuális érzékelésre és a szóbeli kifejezőkészségre is jó hatással van.

A zene 10 csodálatos hatása az emberi elmére - amit még biztosan nem tudtál

A zenének a megismerésre gyakorolt hatásait a betegségek megelőzésére irányuló kutatásokban is igazolták: a zene jótékony hatása még az ideghálózatra is kiterjed. A kutatások szerint a nyugtató hangok – mint például Mozart zongora remekművei – 5 percen belül csökkenthetik például az epilepsziás rohamokat kiváltó jelek hatását is.

A zenének az agykéregre gyakorolt hatása olyan mélyrehatónak bizonyult, hogy a 29 vizsgált esetből 23-nál bizonyítottan csökkent le a rohamaktivitás a kezelhetőség szintjére. A meglepő eredményeket egy 1998-as vizsgálat után tették közzé, a „Mozart hatása az epileptiform aktivitásra” című tanulmányban.

2. Aki hidegrázósan szereti a zenét, sokkal nyitottabb a világra

Te érezted már azt, hogy egy zenétől jóesően kirázott a hideg? A Nusbaum and Silvia (2010) tanulmánya szerint, az igazi zenekedvelők több mint 90 százaléka már érezte ezt.

Azt, hogy mennyire érezheted ezt a különleges élményt, az a személyiségedtől függ. Szakemberek szerint azok az emberek élik át leginkább a hidegrázás élményét zenehallgatás közben, akik befogadóbbak társaiknál.

A vizsgálat arra is rámutatot, hogy a hidegrázást átérző emberek és az új tapasztalatok iránti nyitottság között kölcsönhatás mutatható ki: aki szereti a zenét, az nyitott az új tapasztalatok irányába; aki nyitott a világ dolgaira, az jobban szereti a zenét.

3. Az aktív zenehallgatás erősíti a boldogságérzetet

Egy tanulmány szerint butaság, hogy felesleges próbálkozni a „csakazértis boldog leszek” boldog leszek érzéssel.

Ferguson and Sheldon (2013) kutatásában azok a résztvevők, akik Aaron Copland ütemes klasszikus kompozícióit hallgatták, és tudatosan törekedtek a boldogság érzetének megtalálására, sokkal feldobottabban érezték magukat, mint akik csak passzivitást mutattak zenehallgatás közben.

Ez azt is jelenti, hogy a zene átélése, a valódi összekapcsolódás az ütemmel, a hangokkal sokkal több érzelmet vált ki belőlünk, mint ha csak úgy hallgatjuk a zenét.

4. A közös éneklés közösségeket kovácsol össze

A zene szociális tevékenység is lehet, amikor többen hallgatják egyszerre, esetleg még énekelik is közösen a dalokat. Ezek azok a mozzanatok hozzájárulnak az összetartozás élményének elmélyítéséhez. Nem véletlen, hogy a tábori, vallási, iskolai közös éneklés mekkora hatással van a közösségi életre, a csapatépítésre.

Ezt támasztja alá a következő vizsgálat is: közös énekléséken részt vevő ezer finn hallgató az átlagnál jobb eredményt ért el az iskolában, még azok is, akik egyébként nem voltak aktív részesei a közös éneklésnek, pusztán hallgatóságként voltak jelen az énekórákon. (Eerola & Eerola, 2013)

Az eredménnyel kapcsolatban Päivi-Sisko Eerola, a vezető kutató a következőket állapította meg: „A kórusban és a zenekarban való éneklés kedvelt tevékenység a meghosszabbított ének-zene órákon. Más vizsgálatok szerint az emberek nagy megelégedésére szolgált, hogy egymással szinkronba kerülhettek. Ez növeli a csoporton belüli hovatartozás érzését és lehet, hogy még azokat az embereket is megszeretteti egymással, akik korábban nem így éreztek.”

5. A megfelelő zene jótékony hatással van a szívbetegségekre is

Bár a már megélt szívinfarktust nem gyógyítja meg, de a zene pozitív hatást mutat a stressz és a szívkoszorúér kezelésével kapcsolatban is. Oldja a szorongást, ezáltal a stressz kezelése is könnyebbé válik.

Azt, hogy a zene mennyire jó hatással van a szívbetegségek kezelésében és megelőzésében bizonyítja annak a 23 tanulmány átvizsgálásnak eredménye is, amely közel 1500 beteg állapotát elemzi. Ezekben a tanulmányokban megállapítást nyert, hogy a zenehallgatás csökkenti a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a szorongást a szívbetegek esetében. (Bradt & Dileo, 2009)

6. Még a szomorú zenének is van pozitív hatása

Az első számú ok, amiért az emberek imádnak zenét hallgatni, az a hangulat irányítása.

Mindenki, aki szereti a zenét tudja, hogy a zenének katartikus hatása is lehet. Az pedig további különös tény, hogy a szomorkás zene is javíthatja a hangulatát. Miért? A Kawakami (2013) által végzett tanulmány szerint a szomorkás zene élvezetesebb, mert olyan érzelmi egyveleget hoz létre, mely negatív és pozitív is egyszerre.

A szomorkás hangulatú zenékkel kapcsolatban viszont fontos kitétel, hogy ne kerülj túlságosan a negatív érzelmek hatása alá!

7. Boldogabbnak látod tőle a másikat

A zenétől nemcsak másképp érezzük magunkat, de 15 másodpercnyi zenehallgatás után másként látjuk a többi ember arcán lévő érzelem megnyilvánulásokat is: többnyire boldogabbnak látunk másokat is.

A Logeswaran (2009) által végzett kutatás szerint a vidám, ütemes zene gyors löketétől a résztvevők boldogabbnak láthatják mások arcát, ugyanez igaz a szomorkás hangulatú zenékkel kapcsolatban is. A legnagyobb eltérést azokkal szemben mutatták ki, akik semlegességet mutattak arcukon.

A tanulmány azt a konklúziót vonja le, hogy az általunk hallgatott zene hatására kialakult hangulatunkat kivetítjük a többi emberre is.

8. A zenének van színe is!

A zene hatással van a színtársításunkra is: egy bizonyos színt juttat az eszünkbe, ha zenét hallgatunk. A különböző kultúrájú emberek az általuk hallgatott zenéhez különböző színeket párosítanak.

A Palmer (2013) által készített tanulmány szerint a mexikói és az amerikai emberek erőteljesen hasonlóságot mutatnak egymással: az unalmasnak talált zenékhez párosították a sötét színeket, az élénkebb színeket azokhoz a zenékhez társították, mely boldogságot okozott nekik.

Egy későbbi tanulmány azt is kimutatta, hogy a zenéhez kapcsolódó színtársítás a zene érzelmi tartalmaként mutatkozik meg.

9. A zene visszaadhatja a látást is?

A stroke-ot túlélők 60 százalékánál érintette a betegség az agy látómezőjét is. Ezért van az, hogy a beteg elveszti azoknak a tárgyaknak a tudatos érzékelését, melyek az agy sérült oldalához képest a másik oldalon helyezkednek el. Ezt nevezik a “vizuális tér felfogási zavara”-ként.

Ám egy tanulmány kitér arra, hogy az ilyen jellegű betegségben szenvedők, ha a kedvenc zenéiket hallgatják, a vizuális figyelem részben helyreáll (Tsai, 2013). Tehát, a zene fontos eszköz lehet a stroke-os betegek rehabilitációja során.

10. Méga babák is táncolnak rá

A Zentner and Eerola (2010) által végzett egyik vizsgálatában öthónapos csecsemőket teszteltek, és az eredmény bámulatos lett: a csecsemők ritmikusan válaszoltak a zenére, és reakciójukból azt lehetett kiolvasni, hogy érdekesebb dolognak tartották a zenét, mint a beszédet.

A zenehallgatás közben saját értelmi képességüknek megfelelően „táncra perdültek”, és azok a csecsemők mosolyogtak leginkább, akik sokáig „táncoltak”. Talán a zene iránti szeretet valóban a génünkben hordozzuk! (Spiritscienceandmetaphysics.com)

Jó zenehallgatást kívánok!

És ha tetszett a poszt, oszd meg másokkal is – nyomj egy lájkot!

Minden vélemény számít!