Céges spórolás

Hogyan tudnak spórolni a kis cégek a megújuló energiák bevezetésével?

A kis- illetve új cégek többségéről kijelenthető, hogy mostanság a túlélésért küzdenek, így ha csak nincs bombabiztos helyük a piacukon, akkor folyamatosan azt kell nézniük, hogy pontosan hol és mivel tudnának szorítani egy kicsit a nadrágszíjon.

(Új, vagy növekedni vágyó cégek számára egyébként itt van egy remek startup guide cikk, A-tól Z-ig benne van minden. hogy a nulláról egy komplett biznisz felépülhessen.)

A legtöbb vállalkozás ilyenkor előbb vagy utóbb, de eljut oda, hogy számításba veszi a megújuló energiák lehetőségét, hiszen ezekről rendszeresen azt hallani, hogy bevezetésükkel hosszabb távon óriási megtakarítás érhető el.

Egy kisebb vállalkozás miként tervezi a jövőt? Természetesen hosszabb távon, így bár az alternatív energiákra való átállás általában nagyobb beruházást igényel, de ha évekre tekintünk előre, akkor már a második-harmadik év után visszahozhatja a befektetést, és utána csak hasznot termelhet, pontosabban megtakaríthat nekünk egy csomó pénzt.

Rendszeresen felbukkan a kérdés:

kisebb cégek esetében milyen megújuló energiákkal érdemes próbálkozni?

Magyarországon ennek egészen sajátos trendje (értsd “gázos”) van a fejlődő nyugathoz, de még inkább Amerikához mérten, ellenben vannak  pozitív átfedések, így például kijelenthető, hogy a kisebb vállalkozások itthon leginkább a napenergiával, a napkollektorokkal, valamint a hőszivattyúkkal tudják a legtöbbet spórolni maguknak.

Ez persze nem jelenti azt, hogy más megoldások nem működőképesek, de jelenleg a jelentősebb spórolásról beszélünk, amit ezekkel érhetünk el könnyedén.

Lássuk egy kicsit közelebbről, hogy mik ezek és miért éppen ezek ajánlottak, hiszen amint megismerjük őket, rádöbbenünk majd, hogy mindegyikük más és más célt szolgálhat.

Napelem

A napelem az egyik legjobban elterjedő, háztartásban is használható alternatív energiatermelő megoldás, amit a kis cégek is könnyedén igénybe tudnak venni, ha saját telephellyel vagy irodaházzal rendelkeznek.

Érdemes a megfelelő napoldali tetőt akár teljes egészében bevonni napelemmel, ami több szempontból is előnyös. Egyrészt a nyári időszakban drasztikusan csökkenthető vele az áramszámla, ami ma az agyongépesített világban egyáltalán nem hátrány, a kisebb cégek is gyakran fizetnek százezres nagyságrendű összegeket (saját szerverek, légkondik, csillió meg egy laptop, okostelefon, nyomtató, okoseszköz, miegymás).

Sőt mi több, amennyiben egy jól elhelyezett napelem farm kerül kialakításra a vállalkozás irodáján, akkor az a nyári időszakban, létszám függvényében és a nyaralások időszakában akár olyan nagy hatékonysággal is üzemelhet, hogy nemcsak nullára kihozhatja az áramszámlát, hanem a szolgáltatóval való megállapodás függvényében akár még kereshetünk is vele némi aprót.

Ne feledjük, hogy a napelem meglétével nemcsak az áramszámlán spórolhatunk, hanem sok bosszúságtól is megkímélhetjük magunkat, például egy nagy viharban elmegy az áram, vagy karbantartást végez az áramszolgáltató, mi a napelemekből gyűjtött energiával akkor is dolgozhatunk majd, így a munka egyetlen órára sem áll le. Márpedig  az idő pénz!

Napkollektor

Bár a napelemekből származó energiával bármikor üzemeltethetünk bojlereket, amelyek képesek kellemes meleg vizet szolgáltatni, azonban vannak kifejezetten erre a célra megálmodott, napenergiával működő berendezések, amelyeket úgy ismerünk, hogy napkollektor.

A napkollektoroknak két típusa ismert, mégpedig a sík– és a vákuumcsöves kollektor. Bár utóbbi a drágább változat, ellenben a képes akár 30 százalékkal is több napenergiát hasznosítani, vagyis amennyivel többet kifizetünk érte, annál nagyobb hatékonyság, és annál több spórolás érhető el vele.

A kollektorok a napelemekhez hasonlóan egész évben nyugodtan és kényelmesen használhatók, de amennyiben vannak aktív használaton kívüli időszakok – ez egy vállalkozás esetében elég valószínű –, érdemes fagyálló folyadékkal feltölteni őket.

Bár a vállalkozása válogatja, hogy mennyi meleg vízre van szüksége a dolgozóknak (zuhanyzó, több konyha, étkező), de egy napkollektor általában egy családi ház melegvíz-szükségletének akár a 80 százalékát is képes előállítani, ami azt jelenti, hogy egy kisebb cégnél szinte biztos, hogy átlagosan meleg időjárás esetén is képes 100 százalékot teljesíteni.

Ez pedig óriási spórolás, mert a meleg víz előállításához így már csak a vízért kell fizetnünk, a drága bojlerek működéséért nem.

Mivel számolhatunk egy napkollektor tekintetében?

A meleg nyári hónapokban egy négyzetméternyi napkollektor naponta akár 3-3,5 kWh-nyi hőenergiát képes leadni, ami a téli hónapokban sem nagyon csökken 0,5-1,5 kWh alá.

Egy családi hazában élő ember átlagosan 50-60 liternyi meleg vizet használ el egy nap (ha nem áztatja magát naponta ötször a masszázskádban), amihez 2,5-3 kWh órányi hőmennyiség kell, de mivel a munkahelyen egy embernél nincs ugyanekkora meleg vízfogyasztás, ezért ezt az 50-60 litert nyugodtan lebonthatjuk akár 4-5 emberre még akkor is, ha mindenki zuhanyozik egyet.

Ez azt jelenti, hogy 20 négyzetméternyi napkollektor – ami egy kisebb cég esetében még kivitelezhető –, átlagosan 60 kWh-nyi hőenergiát állít elő, amiből akár 100 ember átlagos meleg vízfogyasztását is fedezhetjük.

Hogy ilyen sok ember nem dolgozik nálunk?

Semmi baj, csak válasszunk egy nagyobb hőtárolót, és ennek a segítségével akár a fűtést is megtámogathatjuk a napkollektorral, méghozzá akár teljesen közvetlen formában.

Nyilván ez alapesetben egy több millió forintos beruházás, de ha kiszámoljuk, hogy egy évben mennyit költünk csak a meleg víz előállítására, és hozzávesszük, hogy a fűtést is támogathatjuk vele, akkor csakhamar ráébredhetünk arra, hogy vállalkozásunk rengeteget spórolhat vele, sőt mi több, a berendezés akár 2-3 éven belül képes visszahozni az árát.

Hőszivattyú

Bár nem olyan trendi még, mint a napelem vagy a napkollektor, de mind több helyen terjednek el a hőszivattyús megoldások, amelyek azt a célt szolgálják, hogy jelentősen olcsóbbá tegyék fűtési költségeinket.

Egy kis vállalkozás számára az energia mellett a téli fűtés jelenti a legnagyobb kiadást, éppen ezért nem véletlen, hogy a mai modern házak többsége már geotermikus hőszivattyúra épül fel, amivel kvázi a földben megbújó hőenergiát tudjuk kihasználni, illetve hasznosítani.

Amennyiben már meglévő irodaépületről beszélünk, akkor mindössze egy fúrt kutat kell kiépíteni a hőszivattyúhoz csatlakozó szondának annak érdekében, hogy hőenergiát tudjon termelni.

Egy átlagos hőszivattyú egy kilowatt elektromos áram felhasználásával – amit nyerhetünk napenergiából is a napelem által –, akár 4-4,5 kW-nyi hőt tud előállítani, ami elegendő lehet ahhoz, hogy egy kisebb lakóházat az átmeneti évszakokban melegen tartson.

Egy 100 négyzetméteres helyiség esetében átlagosan egy 10 kilowatt teljesítményű hőszivattyú elég a kellemes meleg eléréséhez, és bár ennek kiépítése akár 4-5 millió forint is lehet, de a geotermikus energia felhasználásával olyan drasztikusan csökkenthető a fűtési költségünk, hogy ezt a pénzt akár 4-5 éven belül visszatermelheti a rendszer.

Egy megfelelően hőszigetelt irodaépület esetén, ami a tengerszint felett 700 méterrel épült, a hőszivattyús megoldással akár 10-12 ezer forintból is megoldható, ha a szivattyú energiaellátásához napenergiát tudunk használni.

A hőszivattyúnak vannak továbbá olyan előnyei, hogy nem kell költeni a kémények karbantartására, hiszen ebben az esetben ilyenre nem lesz szükség, ami még tovább csökkentheti a vállalkozás rezsiköltségeit.

Vagyis a hőszivattyú egy kicsit olyan, mintha egy időre előre kifizetnénk az áramszámlánkat, majd miután letörlesztettük a berendezés árát, majdnem ingyen lenne vállalkozásunk fűtése.

Minden vélemény számít!