cash_flow_terv

Így kerüld el az áfa-csapdát

Mítoszok helyett tények – III.

Előző írásomban olvashattad, melyek azok a leggyakoribb adók és járulékok, melyeket vállalkozóként meg kell fizetned. Azt is megtudhattad, hogy ezek, és költségeid levonása után hogyan számolhatod ki, mennyi pénzed marad. Említettem, önmagában nem sokat jelent, ha egy szép, kerek összeg áll az év végén a „nyereség” rovatban. Attól még év közben komoly bajba kerülhetsz, ha nem figyelsz oda eléggé céged pénzügyeire.

Hogyan lehetséges ez?

Az eredménykimutatás arra szolgál, hogy összesítse egy adott időszak bevételeinek és vállalkozásod elszámolható költségeinek egyenlegét. Azt, hogy az adott időszakon belül ténylegesen mikor, mennyi pénzed van, mikor, mennyi pénzre van vállalkozásodnak szüksége, nem fogod belőle látni. Azt a cash-flow fogja megmutatni.

Eredménykimutatás – cash-flow

Amíg az eredménykimutatás egy időszak végi, pillanatnyi állapotot tükröz, addig a cash-flow a valós, tényleges pénzmozgást mutatja meg. (Definíció szerint a cash-flow azt mutatja meg, hogy egy meghatározott időszakon belül egy vállalkozásnak milyen valós kiadásai és bevételei voltak.) Naprakész cash-flow  vezetéssel mindig pontosan tudni fogod, éppen mennyi pénzed van, és abból mennyit költhetsz el. Joggal kérdezheted meg: miért kell ezt tudnom, miért kell ezzel foglalkoznom?

Nem minden kiadás, ami költség, és nem minden költség, ami kiadás

Hétköznapi értelemben –magánemberként- amiért pénzt adsz ki, amiért fizetsz, teljesen mindegy, hogy kiadásnak, vagy költségnek hívod. Vállalkozásod esetében viszont nem mindegy.

Számviteli értelemben költségnek azt tekintheted csak, amit elszámolhatsz vállalkozásod működése érdekében, így év végén hatással lesz arra, hogy mennyi nyereségadót kell fizetned. Viszont attól, hogy valami költség, nem biztos, hogy tényleges kiadást is jelent, tipikus példája ennek az értékcsökkenés.

cash_flow-kiadásÉs ez fordítva is igaz lehet: fizetendő általános forgalmi adód tényleges kiadás, de számviteli értelemben nem költség. Vagyis az év végi eredménykimutatásodban sehol nem fog megjelenni, ettől még cash-flow tervezésnél számolni kell vele. De az a helyzet is előállhat, hogy egy adott évi kiadásod csak részben lesz költség. Ha nagy értékű tárgyi eszközt (jelenleg nettó 100.000 forint beszerzési ár felett számít annak) veszel, bár áfáját egy összegben visszaigényelheted, vételárát költségként csak több év alatt, több részletben számolhatod el.

Tegyük fel, vettél egy számítógépet nettó 300.000 forintért, miközben a tárgyévben céged nettó árbevétele is ugyanennyi volt. Számítógép vásárlása esetén jelenleg évente 33% értékcsökkenést számolhatsz el, és a vételár ugyanekkora részét, jelen esetben 100.000 forintot számolhatsz el évente költségként. Fizetendő áfád pont meg fog egyezni azzal, amennyit visszaigényelhetnél, így jelen esetben ezzel most nem kell tovább foglalkozzunk. Azt is feltételezzük, hogy nem volt más kiadásod és bevételed, és az évet nulla forint készpénzzel kezdted. Nézzük, hogy jelenik meg mindez év végén, céged eredménykimutatásában, és mi történt cash-flow szempontból.

 Eredménykimutatásod így alakul:

Értékesítés nettó árbevétele

300.000 Ft

Költségek

100.000 Ft

Értékcsökkenés

100.000 Ft

Fizetendő iparűzési adó

6.000 Ft

Társasági adó alapja

94.000 Ft

Fizetendő társasági adó

9.400 Ft

Adózott eredmény (nyereség)

84.600 Ft

Az eredménykimutatás alapján, számviteli értelemben 84.600 Ft adózott nyereséged lett. Mellette keletkezett 15.400 forint adófizetési kötelezettséged is, melyet a következő évben kell befizetned.

Vállalkozásod valós pénzmozgásán alapuló cash-flow egyenleged így a következő lesz:

2014

2015

Bevétel +Kiadás –Bevétel+

Kiadás-

381.000 Ft (áfás!)381.000 Ft (áfás!)0 Ft15.400 Ft
Nyitó: 0Nyitó: 0
Változás: 0Változás: -15.400
Záró: 0Záró: -15.400 Ft

 

Ezért fontos a cash-flow tervezés!

Ebből az egyszerű cash-flow példából kiderült, hogy a gyakorlatban nem 84.600 forint nyereséged van az év végén, hanem 15.400 forint mínuszod.

A cash-flow megmutatta, -ha feltételezzük, hogy a következő évben nem szerzel bevételt- jelen esetben vállalkozásod nyitó pénzigénye 15.400 forint. Ennyire van szükséged ahhoz, hogy jövő évi adóidat ki tudd fizetni, hogy ne menj csődbe.

Most már látod, önmagában az, hogy céged papíron nyereséges, a gyakorlatban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a valóságban is az. Cash-flow tervezése nélkül nem fogod látni, hogy az év végén ténylegesen mennyi pénzed marad, és milyen összegre van szükséged vállalkozásod finanszírozására.

Beszéltem már az áfáról, ami szintén vállalkozásod egyik állandó kiadása lehet. Ha valamit eladsz, az utána felszámított áfát az áfa-bevallási időszak végén be kell fizetned, míg költségeid áfájának visszatérítésére -fő szabály szerint- az adóhatóságnak 75 napja van. Erre figyelned kell egy nagyobb értékű vásárlás, beruházás esetén, de akkor is, ha egy munkához nagyobb mennyiségű anyagot kell venned, miközben munkádat számlád kiállításától számítva csak 30, esetleg 60 nap múlva fizetik ki. Az áfa mellett egyéb költségeket is kell állnod: fizetéseket, az adott munka egyéb járulékos kiadásait.

Nézzünk ismét egy példát: tételezzük fel, elvállalsz egy munkát, 3.000.000 Forint + áfa munkadíjért, amiből van 1.000.000 Forint + áfa anyagköltséged. A munkára 500.000 + áfa előleget fizetnek ki januárban, és ugyanebben a hónapban kell az összes anyagot megvenned, és kifizetned. A munka időtartama kb. két hónap, így február végén tudod leszámlázni, és 30 napos határidővel fizetik ki. A példában azt feltételeztem, hogy a vállalkozás havi áfás (2015-től az induló vállalkozások kötelezően csak a havi áfa elszámolást választhatják).

A könnyebb érthetőség kedvéért leírom havi bontásban, hogy mi történt:

  • Január: kifizették az 500.000 + áfa előleget, 635.000 forintot, és anyagot vettünk áfával együtt 1.270.000 forintért.
  • Február: pénzmozgás nem történik, a hónap végén kiállítjuk a végszámlát, 2.500.000 + áfa összegről, amit majd márciusban fizetnek ki. Ezen kívül visszaigényeltük a nettó 1.000.000 költségünk és 500.000 bevételünk áfájának a különbözetét, amit majd csak 75 nap múlva, azaz májusban kapunk vissza.
  • Március: megérkezik kiállított számlánk ellenértéke, 3.175.000 forint. Mivel a teljesítés még februárban történt, így márciusban kell bevallanunk és megfizetnünk a 2.500.000 + áfáról kiállított számlánk utáni általános forgalmi adót.
  • Április: be kell vallani, és megfizetni a nettó 2.500.000 forintos végszámlánk áfáját, 675.000 forintot.
  • Május: megérkezik a februárban visszaigényelt áfánk, 135.000 forint.
JanuárFebruárMárciusÁprilis

Május

Bevétel

Kiadás

BevételKiadásBevételKiadásBevételKiadásBevétel

Kiadás

635.0001.270.000003.175.000675.00000135.0000
Egyenleg: -635.000Egyenleg: 0Egyenleg:  +2.500.000Egyenleg: 0Egyenleg: +135.000
Nyitó: 0Nyitó: -635.000Nyitó: -635.000Nyitó: +1.865.000Nyitó: +1.865.000
Változás: -635.000Változás: 0Változás: +2.500.000Változás: 0Változás: +135.000
Záró: -635.000Záró: -635.000Záró: +1.865.000Záró: +1.865.000 Záró: +2.000.000

A pontosság kedvéért két megjegyzést fűzök a táblázathoz:

  1. Márciusban az áfafizetési határidő a hónap 20. napja, miközben számlánkat nem biztos, hogy addigra kifizetik. Akkor pedig néhány napig még komolyabb mínuszban leszünk, hiszen kiállított számlánk utáni áfát attól függetlenül ki kell fizetni, hogy annak ellenértékét megkaptuk.
  2. Havi áfa bevallóként 1.000.000 forint visszaigényelt összeg alatt a visszajáró összeget nem fizetik ki nekünk, hanem (szakkifejezéssel élve) tovább göngyölítjük azt. Ez azt jelenti, hogy a visszajáró áfával csökkenthetjük fizetendő áfánk összegét. Esetünkben ez azt jelenti, hogy márciusban nem 675.000, hanem csak  540.000 (675.000-135.000) forint áfát kell befizetni.  

cash-flow-áfaA táblázatból láthatod, hogy –a szemléltetés miatt 0 forint nyitóval számolva- januárban, illetve februárban komoly mínuszod van, ha pedig márciusban számládat késve fizetik ki, akkor még nagyobb bajba kerülhetsz. Azt feltételezve, hogy egész évben más nem történt a cégedben, jelen munka után papíron, év végén 1.746.000 forint adózott nyereséged lesz.

Ha viszont számládat nem fizetik ki időben, márciusban ott állsz 1.310.000 forint mínusszal. Ez azt jelenti, jelen esetben legalább ennyi forgótőkére van szükséged, hogy vállalkozásod működését finanszírozni tudd.

A két példa világosan megmutatta, hiába tervezed meg várható kiadásaidat és bevételeidet, és készítesz mellé egy év végi eredménytervet, ami pozitív, önmagában az semmit nem jelent. Vállalkozásod év közbeni pénzigényét csak a cash-flow fogja megmutatni.

Hogyan tervezz cash-flowt?

Mi a cash-flow tervezés legnagyobb nehézsége?

A cash-flow tervezés alapja, hogy lehetőleg pontosan tisztában legyél vállalkozásod várható kiadásaival és bevételeivel. Ez főleg induló vállalkozások esetén problémás, az ő esetükben ez jelenti a cash-flow tervezés legnagyobb nehézségét. Tapasztalatom szerint a várható kiadásokat könnyebb összeszedni és táblázatba foglalni, mint a bevételeket. Induló vállalkozás esetén bizonytalan a bevételek beérkezése, így nehezebb azok tervezése. Ha már működő céged van, a tervezés során rendelkezésedre állnak a korábbi évek adatai.

Legyen akár induló, akár működő vállalkozásod, először rendszeres kiadásaidat kell megbecsülnöd, és azt, hogy ezek mikor esedékesek.

Egy átlagos kisvállalkozás leggyakoribb, rendszeres kiadásai a következők:

  • Adók
  • Járulékok
  • Kamarai díj
  • Fizetések
  • Telefon, Internet
  • Könyvelés
  • Bérleti díjak, rezsi
  • Biztosítások
  • Hirdetés
  • Hitel törlesztése, lízingdíjak
  • Ingatlanokkal, járművekkel kapcsolatos egyéb kiadások (karbantartás, üzemanyag, stb.)
  • Árukészlet, nyersanyag, alapanyag

Kiadásaidat összesítsd az adott hónap „kiadás” oldalán, így látni fogod, mikor, mennyi fizetnivalód lesz. Nagyon fontos, cash-flow tervezéskor mindig áfát is tartalmazó, bruttó összegekkel számolj, hiszen ha cégednek veszel valamit, azt áfával növelt áron fizeted ki.

A táblázat másik oszlopába remélt, vagy valós bevételeid kerülnek. Nagyon fontos, hogy –főleg induló vállalkozás esetén- bevételeidet saját magad előtt is őszintén, a valóság talaján maradva, a piaci realitások ismeretében tervezd. Bevételeid és kiadásaid egyenlege lesz, amennyivel több, vagy kevesebb pénzed lett az adott időszak végén. Cash-flow-t általában elegendő havi bontásban tervezni, induló, vagy bajban lévő cégnél érdemes heti bontást alkalmazni.

3 mondatban 3 részes cikk-sorozatomnak a lényege:

Mielőtt vállalkozást indítasz, vagy komolyabb megrendelést vállalsz el, számolj!

Megfelelően elvégzett piackutatás nélkül a bevételek tervezése csak lufi!

Ahhoz, hogy lásd, megéri-e, amit csinálsz, és mennyi pénz kell hozzá, eredménytervre ÉS cash-flowra is szükséged van.

+1: bevételeidet nem elég megtervezned, el kell érned, hogy azokat ki is fizessék. Hamarosan erről is olvashatsz.

9 hozzászólás a(z) “Így kerüld el az áfa-csapdát” bejegyzéshez

  1. Kedves György! A cikke remek, jól összefoglalja a lényeget. Azonban egy apró helyesbítő megjegyzésem lenne. A táblázat magyarázat 2. pontjában írja, hogy az ÁFA “átvezetését kérhetjük”, ami nem teljesen helytálló. Az ÁFA átvezetése azt jelenti, hogy nem kérjük, hogy visszautalják az összeget a bankszámlánkra, hanem egy másik adónemre (pl. járulékokra) kérjük az átvezetését. Havi bevalló esetén ez valóban csak akkor lehetséges, ha 1.000.000 Ft-ot eléri a visszaigényelt ÁFA. Amit Ön említ, az a göngyölítés, avagy következő időszakra átvihető követelés. Ebben az esetben, lehet vele csökkenteni a következő időszaki fizetendő ÁFA összegét. Üdvözlettel: Moldován Rita

  2. Jól értem, hogy minden tárgyi eszköznél összességében az értéke duplájával lehet csökkenteni a társasági adót? Azaz, ha a példában lévő 300 ezres bevételt felcseréljük 50.000 Ft-ra, az eszközt pedig egy kis értékű, 50.000Ft-os eszközre, amit egyösszegben lehet elszámolni, akkor az eredmény szerint 50.000Ft veszteség keletkezik év végén?

    1. Nem, egyetlen esetben sem lehet a duplájával csökkenteni a társasági adót. Ha 50.000 forint bevételünk volt, és abból vettünk egy kis értékű, jelen esetben 50.000 forintba kerülő tárgyi eszközt, akkor annak vételárát egy összegben elszámolhatjuk költségként. Így 50.000 árbevétel mellett lett 50.000 költségünk, vagyis nulla forint eredménnyel zártuk az évet, pontosabban némi veszteséggel, mert az 50.000 forint bevétel után iparűzési adót kell fizetni.

      1. Akkor nekem valami nem világos. A példában lévő 300.000Ft-os esetben miért nem 194.000 Ft lett a TAO alap?

  3. Üdvözlet!
    Lenne egy kérdésem a költségelszámolással kapcsolatban. Ha mondjuk én adószámos magánszemélyként webes hirdetési felületek értékesítésével foglalkozom és teszem fel példaként hogy vásárolok egy 110 000 FT értékű számítógépet akkor azt csak 3 év alatt tudom leírni mint költség? Maga az eszköz mindenképp kizárólag a munkához kell, annak elvégzéséhez.

Minden vélemény számít!