Pénzügyi tervezés gyakorlatban

Mítoszok helyett tények – II.

Pénzügyi tervezés a gyakorlatban

Előző írásomban olvashattad, vállalkozóként mekkora mértékű levonással szembesülsz, árbevételedből mennyi mindent kell kifizetned.

Most megnézzük, melyek azok a leggyakoribb adók és járulékok, amiket egy „átlagos” kisvállalkozásnak meg kell fizetni. Tudni fogod, melyiknek mi az alapja, hogyan számolhatod ki legalább nagyságrendileg, hogy melyikből mennyit kell befizetned. Az írás végére megérted majd, kiadásaid ismeretében milyen logika mentén, hogyan számolhatod ki vállalkozásod nyereségét. Nagyon fontos, az itt leírtak csak a tételes költségelszámolás szerinti adózás esetén igazak, az egyszerűsített vállalkozói adó, a KATA, vagy a kisvállalati adó alá tartozó cégek esetén teljesen más a helyzet.

Nézzük először a leggyakoribb adónemeket, járulékokat:

Általános forgalmi adó (áfa)

Az áfa egy, a bevételeid utáni, ún. áthárított adó. „Könyvelőül” úgy mondjuk, kiállított számládban áfát számítasz fel: ha valamiért 100 forintot szeretnél kapni, akkor számládat 100 forint + 27% áfáról, vagyis összesen 127 forintról állítod ki, vagyis a 27% áfát áthárítottad a vásárlódra. Ekkor a 100 Ft bevételed után 27 forint áfafizetési kötelezettséged keletkezik. (Az áfa mértéke általában 27%, de létezik kedvezményes, 5, illetve 18%-os áfakulcs is, és vannak ún. tárgyi adómentes szolgáltatások, melyek teljes mértékben mentesek az áfa alól)

Emiatt bevételeid tervezésénél mindig nettó, azaz áfa nélküli összeggel számolj, hiszen a kapott áfa nem a tiéd. Azt be kell vallani, és meg kell fizetni.

Az áfa “visszafelé” is működik: vállalkozásod érdekében felmerült költségeid áfáját „könyvelőül” levonásba helyezheted, hétköznapi szóval visszaigényelheted. Ha cégednek vettél valamit 60 forint + áfáért, azaz 76,2 forintért, a 60 forint áfáját, 16,2 forintot visszaigényelheted, vagy csökkentheted vele fizetendő áfádat.

Azaz áfát bevételeid és bizonyos költségeid különbözete, egyenlege alapján fizetsz. Nem véletlen használtam a „bizonyos” kifejezést: adott esetben hiába vállalkozásod érdekében merült fel egy költség, annak áfája fizetendő áfádat nem fogja automatikusan csökkenteni. Bizonyos költségek áfájának levonását az áfa törvény nem engedélyezi. Fizetendő áfádat a törvény értelmében havonta, negyedévente vagy évente kell bevallani, és megfizetni.

6 millió forintos éves nettó árbevétel alatt választhatsz alanyi áfamentességet. Ekkor kiállított számláidban nem számítasz fel áfát, de költségeid áfáját sem vagy jogosult levonni. Egy következő írásomban körüljárjuk, hogyan lehet eldönteni azt, hogy kinek melyik éri meg jobban.

Fizetéseket terhelő adók, járulékok

Alkalmazottaid és saját fizetésed után többféle adót, járulékot kell fizetned. Az egyszerűség kedvéért ezeket a továbbiakban csak bérköltség néven említem majd. A kifizetett bérköltségek társasági adód alapját csökkentik, fizetendő áfádat nem. Vannak vállalkozásodat, és vannak dolgozódat terhelő bérjárulékok, végső soron azonban mindet Te, mint vállalkozás fizeted meg.

A bért terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó számításának alapja a bruttó bér. Dolgozód bruttó bére után 27% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást kell fizetned. A bruttó munkabért a következő levonások terhelik: 16% személyi jövedelemadó, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék és 1,5% munkaerő-piaci járulék. Ez a bruttó bérből összesen 34,5% levonást jelent. Vagyis –adókedvezmény igénybevétele nélküldolgozód bruttó fizetésének a 65, 5%-át kapja meg.

Munkabér és adói, járulékai

Munkáltató által fizetendő

Bruttó bér

Munkavállaló által fizetendő

Szociális hozzájárulási adó

27%

Személyi jövedelemadó

16%

Szakképzési hozzájárulás

1,5%

Nyugdíjjárulék

10%

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

4%

Pénzbeni egészségbiztosítási járulék

3%

Munkaerő-piaci járulék

1,5%

 

28,5%

Összesen:

 

34,5%

Ha tudod, hogy egy dolgozódnak mennyi fizetést szeretnél adni, ami megmarad neki, a legegyszerűbben a következő módon számolhatod ki, hogy ez neked mibe kerül: nettó bér X 1,53 = bruttó bér X 1,285 = a Te költséged.

Társasági adó (nyereségadó)

A társasági adó mértéke 500 millió forintos éves nettó árbevételig 10%, fölötte az 500 millió utáni rész 19%-a. A társasági adó alapja vállalkozásod éves nettó árbevétele, elszámolható költségeiddel, értékcsökkenéssel és fizetendő iparűzési adód összegével csökkentve. Ami társasági adód befizetés után marad, adózott nyereségnek, vagy adózott eredménynek hívják. Ez az, amit részben vagy egészben felvehetsz osztalékként. Ha így teszel, a felvett osztalék után további 30% adót kell fizetned: 16% személyi jövedelemadót és 14% egészségügyi hozzájárulást.

Iparűzési adó

Az iparűzési adót annak az önkormányzatnak fizeted, ahol céged székhelye, illetve telephelye van. Mértéke legfeljebb 2%. Az iparűzési adó vállalkozásod éves nettó árbevétele, amelyet a következőkkel csökkenthetsz: ELÁBÉ (eladott áruk beszerzési értéke), alvállalkozói költségek, közvetített szolgáltatások értéke és K+F (kutatás-fejlesztésre fordított) kiadások. Nagyon fontos, hogy a bérköltségek csak társasági adód alapját csökkentik, fizetendő iparűzési adód alapját nem!

Értékcsökkenés

Az értékcsökkenés (ha könyvelőddel beszélgetsz, nagy eséllyel csak écsé-ként fogja emlegetni) egy olyan költség, amelyet bár ténylegesen nem fizetsz ki, mégis csökkentheted vele társasági adód alapját.

Vállalkozásod munkájához gépeket, járművet, számítógépet, szerszámokat veszel. Ezeket „számviteliül” tárgyi eszközöknek hívjuk. Tárgyi eszköznek ebben az értelemben azt tekintjük, amit azért veszel meg, hogy dolgozzál vele, hogy vállalkozásod célját (általában) több, mint egy évig szolgálja. Egy szobafestőnek a létrája tárgyi eszköz, mert dolgozik vele, egy barkácsboltosnak viszont árukészlet, hiszen azért veszi meg, hogy később haszonnal eladja.

Amikor munkád közben tárgyi eszközeidet használod, azok amortizálódnak, egy idő után elhasználódnak, újat kell belőlük venni. Ezért erre a célra rendszeresen félre kell tenned némi pénzt. Az ÉCS elszámolhatóságával a társasági adóról szóló törvény éppen ezt ismeri el. Az értékcsökkenés elszámolásával társasági adód alapja csökken, ezért kevesebb társasági adót fizetsz. Az így nálad maradó pénzből időről-időre új tárgyi eszközöket vehetsz. Az elszámolható értékcsökkenés mértéke változó: ingatlan esetén 2, 3 vagy 6%, gépekre, eszközökre 14,5 vagy 33, járművekre 20% értékcsökkenés számolható el.

Nézzük meg táblázatban összefoglalva, hogyan épülnek egymásra a leírtak:

Iparűzési adó fizetendő összegének megállapítása

Az adó alapja

A fizetendő adó alapját csökkentő tételek

Értékesítés nettó árbevétele
  • ELÁBÉ
  • Alvállalkozói költségek
  • Közvetített szolgáltatások értéke
  • K+F kiadások
Adó mértéke: 2%

Társasági adó összegének megállapítása

Az adó alapja

A fizetendő adó alapját csökkentő tételek

Értékesítés nettó árbevétele
  • Elszámolható költségek
  • Bérköltségek
  • Elszámolt értékcsökkenés
  • Iparűzési adó összege
Adóalap-csökkentő tételek = adózás előtti eredmény
Adó mértéke: 10% (500 millió/év nettó árbevételig)
Adózás előtti eredmény – társasági adó = adózott eredmény
Adózott eredmény: ez az, ami osztalékként felvehető

„Elolvastam, megértettem, most már akár könyvelhetnék is magamnak?”

Amennyiben céged árbevétele évente nem több, mint 10 millió forint, megteheted. Erre a törvény is lehetőséget ad. Mielőtt nekikezdenél, gondold át a következőket: ezt a cikket körülbelül két óra alatt írtam meg. Biztos vagyok benne, a Te szakmádról, arról, amivel te foglalkozol, kb. ennyi idő alatt te is összehoznál egy hasonló írást. Most cseréljünk: mit gondolsz, mennyi ideig tartana, ha egymás szakmájáról kellene írjunk? Igen, jól látod: biztosan sokkal tovább tartana, hiszen össze kell szedni a szükséges információkat, a cikkek megírásához szükséges ismereteket.

Néhány törvény, amit könyveléshez feltétlenül ismerned kell, az áfa törvény, a számvitelről szóló törvény, a társasági adóról szóló törvény egyenként is több, mint 100 oldalasak. Előfordul, hogy év közben is módosítják őket, vagy új, kapcsolódó rendeleteket hoznak. Mit gondolsz, mennyi ideig tartana átböngészned a vonatkozó jogszabályokat, és megtalálni kérdéseidre a választ? Mit gondolsz, mindez mennyi időt venne el attól, hogy érdemben a vállalkozásodra tudjál koncentrálni? Még valami: egy ekkora cég könyvelését kb. havi 30.000-35.000 forint + áfa körüli összegért megcsinálják neked. Ha egyetlen bevallást hibásan töltesz ki, rosszul, vagy késve vallasz be valamit, a kiszabott bírság azonnal ennek az összegnek a többszöröse lehet.

Ezzel az írással egy hasznos eszközt kaptál a kezedbe, ami megmutatja azt, hogy bevételeid és költségeid ismeretében hogyan tudod nagyságrendileg meghatározni vállalkozásod várható nyereségét. Abban is segít, ha vállalkozás indítása előtt állsz, vagy már működő cégedben szeretnél új dolgot beindítani, viszonylag gyorsan el tudd dönteni, megéri-e, vagy sem. Egy szakértővel történő konzultációt, megbeszélést nem vált ki, nem helyettesít. A saját érdekedben javaslom, mielőtt bármilyen komolyabb pénzügyi döntést hoznál leendő, vagy már meglévő cégeddel kapcsolatban, előtte keress fel egy könyvelőt (ha még nincs), vagy egy pénzügyi tanácsadó céget. Hidd el, az erre fordított a kiadás a későbbiekben sokszorosan megtérül.

Előző írásomban egy konkrét példán keresztül láthattad, vállalkozóként mennyi mindent kell finanszíroznod bevételedből. Most végigmentünk rajta, hogy bevételed és kiadásaid ismeretében hogyan tudod kiszámolni, hogy év végén mire számíthatsz. Ez azt jelenti, ha a számok alapján –tegyük fel- 25 milliós bevétel után 6 millió forint nyereség várható az év végén, akkor ez egy jó vállalkozás, és minden rendben van? Igen, ezt jelenti, de csak részben. Attól még, hogy év végén látszólag ilyen szép számok állnak majd az eredménykimutatásban, év közben vállalkozásod akár csődbe is mehet. Legközelebb elmondom, hogyan lehetséges ez és hogyan kerülheted el.

Ha bármilyen kérdésed van ezzel a cikkel kapcsolatban, írd meg nekem ezen az űrlapon!

Minden vélemény számít!