Pénz és Profit kategória bejegyzései

Cégalapítás Szlovákiában – hogyan alapítsunk szlovák vállalkozást?

Szlovákia 2004 óta tagja az Európai Uniónak. Az uniós állampolgárok minden megkötés nélkül vállalhatnak munkát Szlovákiában, és a szlovák állampolgárokkal azonos jogokat élveznek.

Kivételt képeznek a közigazgatási munkakörök. Harmadik országok állampolgárai csak munkavállalási engedéllyel vállalhatnak munkát az országban, erre az uniós állampolgároknak nincs szükségük. Az angol-osztrák-német vezető hármas után Szlovákiában dolgozik a legtöbb magyar, közel tízezerre tehető a számuk.

Cégalapítás Romániában – hogyan? Tudnivalók román vállalkozás indításhoz!

Románia 2007. óta tagja az Európai Uniónak. Magyar munkavállalók nemigen fordulnak elő, a román minimálbér még a magyarokénál is lényegesen alacsonyabb, csupán 900 lej (kb. 200 EUR), ami cca. 63. 000 Ft. A munkanélküliség tavaly év végén 6,7 % volt. A román munkavállalók is tömegével mennek más uniós országba dolgozni a magasabb jövedelem reményében.

Offshore cégalapítás – miért, hol, hogyan éri meg offshore céget alapítani?

Mit is takar az offshore, offshore cég kifejezés? Maga az offshore szó angol eredetű, szó szerinti fordításban “parton túlit, parton kívülit” jelent. Offshore cégnek pedig azokat a cégeket nevezzük, amelyeket olyan országokban jegyeznek be, ahol nem folytatnak tevékenységet, és a külföldön végzett tevékenységük után nem kell adót fizetniük. Ennek fejében általában csak néhány száz dolláros átalányadót kell megfizetniük évente.

Így kerüld el az áfa-csapdát

Mítoszok helyett tények – III.

Előző írásomban olvashattad, melyek azok a leggyakoribb adók és járulékok, melyeket vállalkozóként meg kell fizetned. Azt is megtudhattad, hogy ezek, és költségeid levonása után hogyan számolhatod ki, mennyi pénzed marad. Említettem, önmagában nem sokat jelent, ha egy szép, kerek összeg áll az év végén a „nyereség” rovatban. Attól még év közben komoly bajba kerülhetsz, ha nem figyelsz oda eléggé céged pénzügyeire.

Mítoszok helyett tények – II.

Pénzügyi tervezés a gyakorlatban

Előző írásomban olvashattad, vállalkozóként mekkora mértékű levonással szembesülsz, árbevételedből mennyi mindent kell kifizetned.

Most megnézzük, melyek azok a leggyakoribb adók és járulékok, amiket egy „átlagos” kisvállalkozásnak meg kell fizetni. Tudni fogod, melyiknek mi az alapja, hogyan számolhatod ki legalább nagyságrendileg, hogy melyikből mennyit kell befizetned. Az írás végére megérted majd, kiadásaid ismeretében milyen logika mentén, hogyan számolhatod ki vállalkozásod nyereségét. Nagyon fontos, az itt leírtak csak a tételes költségelszámolás szerinti adózás esetén igazak, az egyszerűsített vállalkozói adó, a KATA, vagy a kisvállalati adó alá tartozó cégek esetén teljesen más a helyzet.

Így spórolj a céged költségein!

Gyakorló vállalkozóként hajlamosak vagyunk belefeledkezni a céges kiadások monotonitásába; noha tudatában vagyunk, hogy egyes költségek magasabbak a vártnál, ezek faragására mégsem fordítunk elegendő figyelmet. A következőkben számba veszünk néhány olyan területet, amelyek racionalizálása több pénzt hagy a kis- és középvállalkozások zsebében.