Céges növekedés: az egyszerű üzenet a jó üzenet

Céges növekedés: az egyszerű üzenet a jó üzenet

2014. március 20-án került megrendezésre a „Növekedés egyszerűen” konferencia, melynek alapját Leonardo da Vinci gondolata a „Az egyszerűség a kifinomultság csúcsa” alapozta meg.

Barna Tamás, a Republic Group ügyvezető igazgatója beszélt arról, hogy hogyan lehet hatékonnyá tenni egy marketing kampányt az egyszerűség jegyében. Ebből szemezgettünk néhány gondolatot!

A válság után azon cégvezetők, akik túlélték a nehéz időszakot és még mindig küzdenek a fogyasztókért, már másként gondolnak mindenre. Nem csak a vállalkozások élete lett nehezebb, de jelentősen átalakultak a fogyasztói szokások a kétezres évek elejéhez képest: ma már a fogyasztók sem szeretnek hitelt felvenni, költségérzékenyebbek lettek, és inkább az egyszerűbb üzenetekre vágynak.

A válságból, ha szép lassan, de kifelé haladunk. Barna Tamás szerint „az elmúlt fél évben mintha kibillentünk volna, mintha valami elindult volna felfelé. A kiskereskedelemben egészen szépek a mutatók, a fogyasztói bizalom pedig mintha kezdene helyreállni”.

Miért van szükség egyszerűségre?

A válság hatást gyakorolt a fogyasztókra, a vállalkozásokra és a fogalmakra is. Az egyszerűség ma már sokkal fontosabb, hiszen az egyszerűség érhetőbb. Az egyszerűség a megbízhatóság szinonimája lett, és ennek értelmezésére több példát felhozva, kettőn be is mutatta mit is jelent az egyszerűség a mai fogyasztó számára: az egyik a kormánypárt egyszerű szlogenje, a másik saját példája, amikor is új kazánt szeretett volna beépíteni házába.

  1. Az első példa egyszerű, mindenki – itt a fogyasztó a választó polgár – azt tesz hozzá gondolatban, ami neki eszébe jut róla.
  2. A kazános példa a bonyolultságra adja a példát, hogy az új kazán használati útmutatója 78 oldalas volt, pedig csak meleget szeretne a vásárló a szobájában.

Az első példa egyszerű, a második a bonyolultsága miatt riasztó. Az első példa szuggerál, a második túlbonyolít, és elriaszt.

Barna szerint „a média egészen obszcén mennyiségben dobálja ránk az adatokat, erre egy hasonlat: egyetlen napilap egyetlen kiadásának tartalma annyi információval szolgál, mint amennyivel a tizenhetedik századi ember egész életében találkozott”.

A jól működő márka adjon támpontot

Barna Tamás szerint három fontos részleten múlik, hogy a branding felépítése valóban le tudja fedni a találkozási pontokat a márka és a fogyasztó között.

  1. Az első: az empátia. A cég legyen tudatában annak, hogy milyen élethelyzetben vannak a fogyasztói, és miért kíváncsiak az adott termékre.
  2. A második, hogy biztos kézzel nyúljunk a lényeghez, azaz pontosan értsük meg, hogy mit és miért vásárolnak! Valóban szükség van a sok kiegészítőre, valóban szükséges az alaptermékhez?
  3. A harmadik az érthetőség. A lényeget és az érthetőséget tükrözze bármi, ami a termékkel kapcsolatos – legyen szó termékleírásról, cikkről, vásárlási tájékoztatóról. Hatalmas a kísértés a minél differenciáltabb, egyénibb, sokrétűbb változatra – de nem érdemes túlbonyolítani, az csak az értést zavarja.

A válság egyik közvetett hatása, hogy minden márkának újra kellett definiálnia magát – állítja a szakember. Sok mindent át kellett gondolniuk, hiszen az öt évvel ezelőtti tények nem biztos, hogy ma már megállják helyüket.

Azt is le kell szögezni, hogy a válság sok mindent átformált, megváltoztatott, de az alapszabályok nem változtak. A digitális forradalom mindenre hatással van, a kommunikációs piac nagy változásokon megy keresztül, de fontos szempontok a megtérülés, a vevő megtartása, a márkahűség, a piaci pozíció.

Minden vélemény számít!